2013. március 22., péntek


Apának lenni...

Beszélgetés-Nyirati Andrással

Változnak az idők. Egyre több az érzelmeit felvállaló, gondoskodó édesapa. Mindannyian tapasztaltuk már, hogy támogató és a minden napokban is jelen lévő szülőtárs - apa - nélkül nem tud egészségesen működni a család. Na, de hogyan is néz ki ez a hétköznapokban? Íme egy valódi példa...

 Kezdjük az elején, milyen érzés volt mikor megtudtad, hogy apa leszel?

Szuper!:) Nem volt olyan hatalmas meglepetés, elég tervezett volt a dolog és szerencsére a biológia is úgy működött, ahogy szerettük volna. Egyébként én akkor már régóta mondogattam, hogy de jó lenne, ha lenne már gyerekünk, aztán amikor odaértünk, hogy oké, legyen tényleg, akkor én eléggé megijedtem és eléggé meg is lepődtem ezen, mert tényleg azt gondoltam, hogy én már teljesen felkészültem. Biztos ami biztos alapon buliztam még egy komolyabbat az aktuális nyári fesztiválokon, azt hiszem kitomboltam magam előre.

- Nem tudom kikerülni a kérdést, - hiszen még mindig látok, ismerek olyan apákat, akik, amikor a lánycsecsemőjük megszületett szinte összeomlottak. Én ugyan nem értem, hogy lehet ez egyáltalán fontos a felvilágosultnak mondott 21. században, de itt az alkalom, hogy megtudjam. - Még mindig ilyen fontos a férfiaknak a gyermek neme? Neked fontos volt, ha igen Te fiút szerettél volna vagy lányt?

A teljesen mindegy kategóriába tartoztam. Igazából mi a feleségemmel mindketten azt éreztük az elejétől fogva, hogy lány lesz. Például nem volt fiúnév amiben meg tudtunk volna egyezni, lány viszont több is :).Van egy nagyon jó barátom, akivel elég hasonló dolgokat gondolunk a világról és ilyen mentor féle is nekem, ő azt mondta amikor elmeséltem, hogy látszott az ultrahangon, hogy kislány lesz, hogy én igazán megérdemlem, hogy lányom legyen és ez egy hatalmas dolog. Aztán amikor megszületett Nóri és mint a családi hármasunk legkevesebbet szenvedett szereplője elmentem este „tejet fakasztani”, akkor egy másik barátom azt mondta, hogy higgyem el, ez egy egészen más dolog, mint egy fiú születése, ez egy új szerelem kezdete. Fiam nincs, de hajlok rá, hogy igazat mondott.

- Pár napja Hugh Grant-ről olvastam, hogy megszületett a második gyermeke. Elmondta, hogy nagyon szereti a gyerekeit, de nem lett más ember, nem változott attól, hogy apa lett. Te hogy érzed, változtál azóta, hogy megszületett a lányod?

Hugh Grant nem tudom mennyit lóg a gyerekeivel, de nem is tisztem, hogy piszkáljam. Én biztos vagyok benne, hogy engem megváltoztatott. Illetve talán nem is a személyiségemet, hanem a prioritásokat. Egyszerű példa, a feleségem akkor volt terhes, amikor a ZION-t újítottuk fel 2010-ben és én akkor annyira benne voltam a munkámban, hogy elmentem reggel 8 előtt és általában este 10 előtt nem értem haza. Szinte nem is találkoztunk ébren (mondjuk erre így utólag nem is vagyok túl büszke). Most meg nehezemre esik kimozdulni ha nem családi vagy baráti ügyben teszem, azután hogy délután hazaérkeztem a munkából. Ezentúl még, praktikusan is nagyon megváltoztatott, azóta van újra fizető állásom, a mindenféle civil szervezetes tevékenységeim mellett.

- Milyen a kapcsolatod vele? Tudom, még pici és nem beszél, de valahogyan biztosan, kommunikáltok, hogy működik köztetek az apa-lánya kapcsolat?

Szerintem nagyon jó. Vár haza, azt meséli Juli a párom, ha délután nyílik az utcai kapu akkor figyeli, hogy én jöttem-e. Most már tud bújni, simogatni és ezeket gyakran kapom, szóval jók a Nóri visszajelzései. Én vagyok már jó ideje az éjszakai ügyeletes, ha szükség van rá, én fürdetek, nyáron amikor hajnalban ébredt, akkor eljártunk kakaóscsigát venni az anyukájának, hogy legyen friss reggelire, szóval vannak saját kis programjaink.
- Változott - e, - ha igen - hogyan a gyermek születése óta a kapcsolatod a feleségeddel? Az okosok azt mondják a gyerekszületés krízis a párok életében… Valóban így van? és ha igen milyen tapasztalatokat szereztél a krízis megoldásban?
Fúú, persze… Nem hiszem, hogy egy ekkora újdonság - hogy egyszer csak hárman vagytok a kettő helyet, ráadásul az új jövevény az elég nagy figyelmet igényel és sok időre leköt mindkettőtöket - szóval nem hiszem hogy ez lehetséges változás nélkül. Az okosok meg okosok. Sokkal kevesebb időt tudunk mi ketten együtt tölteni, emiatt előfordul, hogy nem a kapcsolatunk érzelmi oldala erősebb, hanem a közös feladatmegoldás. Meg aztán velem nem mindig túl egyszerű megbeszélni ilyen lelki dolgokat - Juli lehet hogy erősebben is fogalmazna:)-, vagy inkább úgy mondanám, hogy nem feltétlen lehet velem a megfelelő időben, hanem néha kicsit később. De szerencsére azért eddig mindig meg lehetett mindent végül, úgyhogy éljük a kis hullámvasutunkat és közben nagyon szeretjük egymást. Lényeg a lényeg, mindkét lány nagyon jófej aki körülöttem van, örülök, hogy ők a kis családom.

- Milyen a családi munkamegosztás- azaz, kerülöd a kakis pelenka, taknyos zsepi és bababüfis kisruhák körzetet vagy kiveszed a részed mindenből?

A biológiailag eldöntött dolgokon túl, mint a szülés, vagy a szoptatás semmiből sem vonom ki magam azt hiszem. Azt nem mondom, hogy soha nem szisszentem fel egy rendesebben megpakolt pelusnál, vagy mondjuk az orvosnál, amikor két oltást kapott Nóri, de igyekszem helyt állni. Ami szerintem irtózat durva és a megszokott nemi szerepek miatt a legtöbb apa nem, vagy csak nagyon rövid időre találkozik vele, az a kicsi gyerekkel egész napok eltöltése egymás után. Én simán elvagyok egy napot a hétvégén, ha mondjuk a feleségemnek van valami dolga, de estére végem van mint a botnak. Egész nap szórakoztatónak, kedvesnek maradni, közben kielégíteni mindkettőtök igényeit az nagyon kemény és az anyák ezt csinálják egész héten, baromi hosszú hónapokon keresztül. Ezt sokszor elmondtam a páromnak, hogy ezért (is) minden tiszteletem jár neki.

- Indult egy klub munkahelyeden az Esélyek házában, amit ketten vezettek - Juhász Szabolcs pszichológus barátoddal - Apának lenni a 21. században…Mesélj az első tapasztalatokról, hogyan kezelik a férfiak az apává válást?

Nekem nagyon tetszik a dolog, a második alkalomra készülünk, ami március 12.-én lesz. Egyenlőre ismerkedtünk egymással, meg arról beszélgettünk, hogy kit mi hozott ebbe a csoportba. Én nagyon meglepődtem, hogy a saját sztereotípiáim ellenére, a férfiak milyen gyorsan megnyíltak. Legalább is azok, akik vették a bátorságot és eljöttek egy ilyen csoportba. Azért szerintem ez még mindig nem feltétlenül fedi a macsó közízlést, hogy apák és leendő apák összejönnek beszélgetni, mert vannak kérdéseik, problémáik, beismerik, hogy nem tökéletesek, sőt azt is, hogy esetleg van olyan dolog, amit egyedül nem tudnak megoldani. Én még nem hallottam ilyen csoportról Pécsen, viszont azt látom, hogy van rá érdeklődés, ami engem őszintén meglepett. Ez lehet, hogy furán hangzik, hiszen én vagyok az egyik vezetője a csoportnak, de mégis voltak kétségeim, hogy lesz-e bárki, aki eljön. Sokféle apa jött, mind a gyerekek számát, mind az életkorúkat tekintve és mindenki mondott pozitív és negatív dolgokat is, ahogy szerintem a valóságban is működik. Engem megerősített az első alkalom, hogy van helye egy ilyen kezdeményezésnek.

- Végül, elmesélnéd a kedvenc közös pillanatod, élményed a lányoddal?

Nehéz egyet kiválasztani, ez olyan, mint amikor zenészeket megkérdeznek, hogy kedvenc album és akkor összevissza beszélnek, hogy van legalább 20. Ami most újdonság és nagyon élvezem, hogy lehet nyakban vinni a Nórit és nagyon tetszik neki, meg elkezdtünk játszózni is, amit szintén nagyon vártam. Várj, nem is, meg van a kedvenc, na akkor éreztem, hogy apa lettem. Asszem a Nóri második napos volt a kórházban, amikor bent voltam náluk és nagyon sírt. Én meg elkértem az anyukájától és kimentem vele sétálni a folyosóra, ringattam meg énekeltem neki és szépen elaludt. Én meg közben elpityeredtem olyan borzongató érzés volt, most is átfut rajtam a hideg. Na ez egy örök élmény.

Gyenese Andrea

2013. március 14., csütörtök

One Billion Rising Kampányfilmek - Pécs

Úgy döntöttem megosztom a blogomon is, a pécsi One Billion Rising kampányhoz készült kisfilmeket Azért teszem, mert szeretném a nők elleni erőszak megelőzéséért megkezdett munkámat folytatni és az emberek figyelmének fókuszában tartani a  nőket érő erőszak témáját. Úgy gondolom, ahhoz, hogy Földünk, országunk, kisebb közösségeink élete boldog és élhető, ne csak éppen, hogy elviselhető legyen, szükséges, hogy megtanuljunk erőszakmentesen élni, kommunikálni. Mivel a világon egymilliárd nő -és sokszor a hozzájuk tartozó a gyermekek- válik erőszak áldozatává, nap mint nap, így a nők a legnagyobb csoport akik folyamatos veszélynek vannak kitéve és akiknek a legsúlyosabban sérülnek az emberi jogai. Úgy gondolom ezek az adatok szégyenletesek és megengedhetetlenek. Ezért is vállaltam szerepet a pécsi One Billion Rising kampányban és készítettük a kisfilmeket. Ha egyetértesz a kampány céljaival bátran oszd meg és terjeszd a filmeket!
           

                     
                                                 
                                       
                                                                             

2013. március 5., kedd


Női szemmel a világ


"Hiszek abban, hogy a vágyainknak formát kell adnunk ahhoz, hogy megvalósuljanak"- interjú Horváth Genovévával

Új interjúsorozatunkban pécsi nőkkel beszélgetek a hétköznapjaikról. Arról, hogyan zsonglőrködnek 8 karú Síva Istennő módjára az idejükkel?Mi az, ami segít nekik talpra állni, ha elesnek? Azaz, hogyan gondolkodnak, éreznek és léteznek a 21. században, Pécsett, Magyarországon a nők...

-Három gyerek, három zenekar, egy férj. Manapság divat a tudatos tervezés, azt mondják ez a siker záloga. Te mennyire voltál tudatos, így tervezted a harmincas éveidet?

A nyolckarú Síva Istennő képe nekem is gyakran eszembe jut, nem is feltétlenül az időmmel, hanem az erővel, energiával és figyelemmel való zsonglőrködés miatt.
A tudatosság, tudatosodás mostanra már alapfeltételévé vált az életemnek, azt hiszem, ennél fontosabb cél talán nem is létezik az életünkben. Korábban ez még nem volt így nálam, és így igazán nem is terveztem a jövőt. Arra azonban volt példa, hogy leírtam a vágyaimat, céljaimat, 1-2-5-10 éves távlatokra, és azokban mindig szerepelt a "család", a "zenélés" és az idegen nyelvek használata valamilyen munka során. A férjemmel is egy hasonló, ha úgy tetszik az "Univerzumnak" kiküldött lista alapján ismerkedtem meg... legalábbis én meg vagyok győződve róla. Hiszek abban, hogy a vágyainknak - akár írott, akár kimondott, vagy akár kiénekelt - formát kell adnunk ahhoz, hogy megvalósuljanak. Nekem bejött - hálás is vagyok érte...

-A három gyerkőc nevelgetése után nemrég tértél vissza a színpadra. Mi történt, hogyan kezdődött és milyen eredményekkel zárult a tavalyi év?

Már az első kislányunk születése után visszakívánkoztam a zenébe. Zenéltünk is egy jót a régi zenekarom (youJane) tagjaival, egy új formációban (Kobrajazz), de amikor megtudtam, hogy megint babát várok - pontosabba babákat -, lassanként ismét beszüntettem az éneklést. Aztán a kisbabáim egyéves kora körül megint egyre inkább hajtani kezdett a vágy - már-már fájt az éneklés hiánya -, így ahogy csak erőmből és eszközeimből kitelt, keresni kezdtem zenésztársakat. Több sikertelen csatlakozási és csapatépítési kísérlet után végül a kitartó keresés meghozta gyümölcsét: megismertem Pozsgai Tamást, aki szimpatizált a kezdeményezésemmel, így belevághattunk a közös munkába. Fő célom a régi youJane-nóták életben tartása volt, de emellett sikerült még jó néhány kellemes standard-adaptációt is megszólaltatnunk, egyszóval nagyon elégedett és boldog vagyok. A tavalyi év végére már jó pár fellépésen voltunk túl, Pécs elkezdett megismerni minket - a newJane-t. Aztán Tamáson keresztül eljutottam egy funky-zenekarba is (FunkTomas), ahol teljesen más hevület és lendület van jelen - a melankólikusabb, líraibb duóval szemben - de ezzel is teljes mértékben azonosulni tudok és nagyon élvezem. Velük is több koncertet tudhatunk már magunk mögött és folyamatosan bővítjük a repertoárt.

-Milyen zenekarokban játszol most, mikor, hol láthat a pécsi közönség, milyen terveitek vannak a 2013-as esztendőre?
EccPecc gyerekzene, newJane és FunkTomas. Terveink mindhárommal a 2013-as évre: az egyre szélesebb körben való be- és megmutatkozás. A FunkTomas legközelebb március 6-án lép fel a PécsPláza egy újonnan nyílt szórakozóhelyén. A newJane-nel újabb saját dalok újrahangszerelésén dolgozunk, az EccPecc-cel pedig egy izgalmas koncertre készülünk, melyen főként Weöres Sándor versmegzenésítéseit fogjuk megszólaltatni!

- Nemrég egy híressé vált pécsi zenekar frontemberével készült interjúban a sikerreceptet így vázolta fel a riporter: fellépések tömkelege, médiaszereplés, országos hírnév, az énekesen fürtökben logó csajok… Ez nagyban különbözik attól, ami rólad elmondható, pedig sikeres, boldog ember vagy. Szerinted egy nő esetében mi lehet a siker mércéje? Te mitől érzed magad sikeresnek?

Első szinten siker számomra az, hogy a gyermekeim szépek, okosak - és főleg egészségesek. Bár jobban belegondolva ez egyáltalán nem a mi érdemünk a férjemmel - legfeljebb az, ha tőlünk telhetően "kielégítően" tudjuk terelgetni őket az életben... Aztán a második szinten siker az, hogy az álmaimat nem feladva sikerült létrehoznom egy, a saját dalaimat játszó formációt - hogy életben maradjanak olyan dalok, amelyeket másokkal is megosztásra érdemesnek tartok. Siker egy-egy fellépés megszervezése és "lemenedzselése" is, olykor (sokszor...) saját határaink és korlátaink átlépése: egyszóval a bátorság. Egyszerűbb és kényelmesebb persze otthon ülni "biztonságban", a komfortzónánkból nem kilépve - de nincs mese, ezt meg kell tenni, ez a fejlődés záloga...
Mindezt nőként? Hát, ha a művészi hajlamaim "kiélése" mellett még sikerül elérni, hogy a háztartás sem szalad teljesen, akkor már félig sikeresnek érzem magam asszonyként is. És persze a sikerhez szükséges egy biztonságos és támogató háttérország, azaz olyan társ, férj, aki melletted áll és segít abban, hogy kibontakozhass.

-Család, háztartás, zenekarosdi. Mikor jut időd csak önmagadra? Hogyan teremted meg magadnak a saját időt és mi az a tevékenység amivel „kikapcsolsz”?

Ebben a sorrendben - a gyerekekkel való játék, a monoton mosogatás, a zene (az teljesen) - és a meditáció. A kikapcsolás lehet a helyzettől független - csak gyakorlás kérdése. De ha teljesen el szeretnék távolodni a nyüzsgéstől, akkor csak a zenébe bújok bele, akár hallgatom-nézem, akár űzöm. Vagy belefeledkezem valami szépségbe: például három kicsi ember elmélyült tevékenységébe.. Kincset érnek ezek a pillanatok.

-Nemrég egy nem éppen hétköznapi műtéten estél át, mesélnél arról, hogy ezt hogyan élted meg, mi és ki segített át a félelmen, a fájdalmon és a nehézségeken?

Velemszületett billentyűhiba miatt műtöttek meg tavaly ősszel, ami természetesen egy riasztó beavatkozás volt, de mint utólag kiderült, a legtöbb félelem ezzel kapcsolatban alaptalannak bizonyult, annyira profi kezekben van az ember itt Pécsen, a szívklinikán. Családilag volt inkább nehéz átvészelni ezt az időszakot - négy hetet -, de mindenkire (főleg a férjemre, Gáborra és Édesanyámra, Édesapámra) maximálisan számíthattam. A félelmen ezen túlmenően az optimista látásmód segített át.

-Manapság sokan panaszkodnak, sok nehézséget kell legyűrniük a hétköznapokban, változik az élet és a gondolkodásmódunk, mert muszáj változni, hisz régi életmódunk nem fenntartható. Rólad elmondható, hogy igyekszel környezettudatosan, minél természetesebben élni, a hétköznapjaidban ezt hogyan kivitezed?

A szelektív szemétgyűjtésen, a tudatos vásárláson és a környezetbarát háztartási szerek használatán túl egyfajta környezettudatos látásmódot igyekszünk fenntartani és gyermekeinkbe is ezt betáplálni "alapértelmezettként". Az ilyen témájú programokat, kezdeményezéseket támogatjuk családilag is, de a baráti társaságomra is ez jellemző. Sőt, a zenei tevékenységeinkben is igyekszünk képviselni ezt - főleg az EccPecces zenésztársaimmal: akikkel kifejezetten ilyen környezettudatos témájú dalokat is játszunk. Távlati célunk egy teljesen "zöld" témájú műsor összeállítása.

-Szerinted miért jó nőnek születni, miért szeretsz nő lenni?

Gyermeknek életet adni, anyának lenni... "bájosnak" lenni, hisztisnek lenni, érzelmet kimutatni, mert nekünk szabad sírni. És nagyon élvezem, hogy hagyatkozhatok az intuíciómra, ami nálunk, nőknél különösen fejlett - állítólag...

-A női szemmel a világ interjúsorozatban a nők kérdeznek egymástól, te kitől kérdeznél és mit?

Tonte Renátától és azt, hogy: Szerinted, hogyan lehet dűlőre jutni a férfiakkal egy mai nőnek, feleségnek?


Gyenese Andrea

"A kineziológia kulcsmondata szerintem az, hogy mindig van választási lehetőséged"

Magyarországon – így Pécsett is – egyre ismertebbé és népszerűbbé válik a kineziológia. Bajnay Ibolyával – aki gyógytestnevelő és kineziológus – beszélgettem a módszerről, valamint arról, hogyan segíthetünk magunkon a kineziológia alkalmazásával.

– Hogyan találtál rá a kineziológiára és miért döntöttél úgy, hogy ez lesz az egyik hivatásod?

– Fiatal korom óta érdekeltek a mélyben zajló lelki folyamatok és a mai napig azt próbálom megismerni és megismertetni, hogy az érzelmeink, a gondolataink és a viselkedésünk hogyan hatnak egymásra.
A kineziológiát 1994-ben a sors kínálta fel nekem. Az iskolában, ahol dolgozom, One Brain tanfolyamot indítottak. A módszer azt tanítja, hogy a két agyfélteke működésének összehangolásával hogyan lehet a tanulási stresszt kezelni, az iskolában használt képességeken javítani, vagy például egy egyszerű, áthangoló technikával hogyan segíthetünk egy figyelemzavaros, hiperaktív gyermeken. Nekünk az iskolában ez fontos tudás, hiszen a kölcsönös együttműködésünket szolgálja.
Magánéleti oka is volt annak, hogy a módszert elkezdtem használni, ugyanis a családomban egy súlyos betegség és műtét utáni depresszív állapotba került férfi rokonomon szerettem volna segíteni. Ám Ő, az erősen racionális gondolkodásával nem tudta befogadni a módszert, így azzal is szembesültem rögtön, hogy csukott kézbe nem lehet adni. Az eltelt 20 év során volt alkalmam mégis kezelni őt, de kizárólag „végszükségben”, például erős fejfájás esetén, amikor kénytelen volt racionalitásból fakadó ellenállását félretenni. Bár a folyamatot nem értette, tapasztalnia kellett, hogy a módszer működik.

– Vannak-e olyan területek, amelyekre a kineziológia fókuszál vagy bármilyen lelki, testi, szellemi probléma kezelhető a módszerrel?

– A kineziológia egy természetgyógyászati ág, holisztikus rendszer, a test a lélek és az elme működését együtt vizsgálja és kezeli. Gyengéden és mélyrehatóan oldja testünkben, energiarendszerünkben, érzelmi, vagy gondolati szinten létrejött blokkjainkat. Egy szóval stresszoldásnak hívhatjuk ezt a módszert, de használjuk a balansz kifejezést is egy-egy kezelésre, hiszen minden esetben a felborult egyensúlyt törekszünk visszaállítani az egyénben, hogy újra harmóniába kerüljön önmagával és a környezetével.
Érdemes kineziológushoz fordulni, ha úgy érezzük, elakadt egy folyamat az életünkben, ez lehet gyógyulás, visszatérő betegségek, kapcsolati problémák, beleértve az önmagunkkal való bensőséges, elfogadó kapcsolatot is. Vagy bármilyen jellegű teljesítményzavar esetén - iskolai, munkahelyi, szexuális - ha elkezdenénk valami újat - munkahely-, lakhely-, életmódváltás - ha szeretnénk valamit elhagyni az életünkből - függőségek, káros gondolatmenetek, traumás élmény. És akkor is, ha másképpen működünk, mint korábban: megváltoznak étkezési, alvási szokásaink, motiválatlannak, vagy túlterheltnek érezzük magunkat. A félelem, szorongás, harag, feszültség érzéseit is ajánlatos kezelni, hiszen végső soron betegséghez vezethetnek.
A tartós stresszes állapotok manifesztumai az ún. pszichoszomatikus tünetek, betegségek: fejfájás, migrén, vérnyomás ingadozás, pánik, izomgörcsök, vándorfájdalom.  A sort hosszan sorolhatnám, de meggyőződésem szerint minden betegség pszichoszomatikus. Az oldás egyik célja a gátló érzelmek, gondolatmenetek feltérképezése, feloldása. Az ennek következtében visszaállt energia egyensúlyban már működni tudnak azok az intelligens erők, öngyógyító mechanizmusok, amelyeket „gyárilag” hordozunk. A fent felsorolt indikációk mögött minden esetben a stressz húzódik meg, a kineziológia pedig ezt kezeli speciális technikáival.

- Annyira jól működő és az élet minden területén használható módszerről beszélünk, hogy akár sportteljesítményünket is fokozhatjuk a kineziológia segítségével. Ezt példázza Csonka Zsófia felkészülése is az olimpiára. Neki miben segített a kineziológia?

– Mint említettem minden fajta teljesítmény és képesség javítására, fokozására is használható a módszer. Magam hét ágát használom a kineziológiának. (A Magyar Kineziológusok Szövetsége honlapján lehet tájékozódni a különböző ágak működéséről, használatáról.)
Zsófi felkészítése során többféle módszert alkalmaztunk, köztük a LEAP módszert és az érzelmi stresszoldás módszerét is. Azaz visszamentünk azon emlékeihez, ahol valami nem sikerült, mert a negatív emlékekhez negatív érzelmek társulnak. Ha ezeket az érzelmeket nem választjuk le az emlékről, akkor egy hasonló helyzetben tudat alatt akadályoznak bennünket. Zsófinak a versenyszituációban, egy aktív mozdulatsor után - amikor megemeli a pisztolyt, beáll a lövő helyzetbe - mozdulatlanná kell válnia. Ez vonatkozik a testére és az elméjére is. Ekkor sem érzelem, sem emlék, sem gondolat nem zavarhatja. Ezért az összes agyi pályát stresszmentesítettük, ami ebben a szituációban részt vesz, annak érdekében, hogy ő abban a pillanatban a képességének a legjavát, figyelmének és szándékának 100%-át tudja egy pontba - a céltábla közepébe - irányítani. A sportolóknál érdemes megnézni egyébként a sikertelenséghez, de a sikerhez való viszonyt is - vajon melyiken van nagyobb stressz? Továbbá szükséges a magánéleti, vagy sporttársakkal kapcsolatos stresszt is kezelni - ha van ilyen -, hiszen ezeket is visszük a „batyunkban” magunkkal mindenhová.

– Hogyan zajlik egy kineziológiai kezelés? Mire számíthat az, aki először fordul kineziológushoz?

– A kezelés első része beszélgetésből áll, amikor a problémát megfogalmazzuk és kitűzzük a célokat, aztán jön maga az oldás, vagy balance, így egy kezelés kb 1-1,5 óra időtartamot vesz igénybe. A probléma hátterének vizsgálatához az eszközünk az izomteszt. Ha megijedünk, bánatosak vagyunk, az izmaink elernyednek, amikor viszont minden rendben van bennünk és a környezetünkben akkor az izmaink feszesek és tónusosak. Ezt a két jelzést figyelem, a gyenge és az erős izomjelzést, ami az izom tónusában jön létre. A páciens előre nyújtott kézzel áll, én pedig gyengéden próbálom lefelé mozdítani, ha nincs stressz, akkor ő könnyedén ellen tart, ha stressz van, akkor én érzékelem a gyenge izomtónust. Direkt kérdéseket feltéve a testnek nem verbális választ kapok, így nemcsak a tudatból, hanem a tudatalattiból is nyerünk információt. Olyan összefüggéseket tudok feltárni, amire az illető már lehet, hogy nem is emlékszik vagy egyedül nem tudna összerakni.

– Nevezhetjük mini-hazugságvizsgáló módszernek is?

– Lehet mini-hazugságvizsgálónak is hívni, de mi inkább "hiba" jelzésre használjuk az izomtesztet. A stressz helyét keressük a testben, a következményeit az energiarendszerünkben, az érzelmi életünkben, gondolatainkban.
Az, hogy mennyire jól „jelez” az izomteszt a következő történet kiválóan példázza. Egyszer egy ismert pécsi zenekar tagja jött hozzám oldásra. Kaján mosollyal az arcán közölte: Nem mondom meg miért jöttem, találd ki! Engem akart tesztelni és a módszert. Kissé megizzasztott, de 10 percen belül kiteszteltem anélkül, hogy egy szót is szólt volna – barkochbázva – hogy az alkotási folyamattal akadt el, nem ment a „szövegírás”. Ezért feloldottuk a kreativitásán lévő stresszt, és ismét egy nagyon sikeres lemezt adtak ki.
Fontosak a korrekciós gyakorlatok, hiszen a stressz oldás ennek segítségével jön létre. Ezek nagyon változatos és egyszerű gyakorlatok. Egy részük mozgásos - a Brain Gym - másik részük a hagyományos kínai orvoslás (HKO) rendszerét használja, azaz akupunktúrás és reflexpontok masszírozásával érünk el változást az energiarendszerben. A korrekció lehet még fényhatás, szemirány, szimbólum alkalmazása, illetve használjuk a kreatív képzeletet, a pozitív képalkotást, bizonyos légzéstechnikákat, sőt jóga ászanákat is. Az izomteszt segítségével teszteljük, hogy melyik korrekció szükséges. A korrekció segítségével megtörténik a blokk feloldása és az úgynevezett "házi feladattal" ezt az illető rögzíti. Ez lényeges része a kezelésnek, ugyanis a korrekciós gyakorlatot naponta el kell végezni, hogy az oldás sikeres legyen. Tehát az ügyfél szándéka és hajlandósága a változtatásra és a változások befogadására alapvető feltétele az eredmény elérésének.

– Azaz a módszer csak akkor működik, ha valóban akarjuk a változást. Ha valakit „elküldenek” egy kezelésre, de valójában nem akar változni, akkor nem fog segíteni az oldás, ugye?

– Igen. Ezt úgyis el lehet képzelni, hogy én üzemanyagot, töltök az autóba- ez a kezdő lökés, vagyis az energia- felkapcsolom a fényszórót és beállítjuk közösen az útirányt. De az ügyfélnek kell végigmennie a pályán
.
– És mi van azokkal, akik a tudatalattiból feljövő érzelmeket tagadják vagy hárítják, és így nem működnek együtt veled? Azaz a kezelésre eljönnek, de aztán nem hajlandóak szembenézni az érzéseikkel?

– Ahhoz, hogy jól tudjunk együttműködni és sikeres legyen a kezelés, a kliens részéről kell egy nagy adag kíváncsiság és egy nagy adag bátorság, hogy szembenézzen magával. Aztán kitartás, hogy az itt elkezdett úton tovább menjen. Sokszor előfordul, hogy az illető megijed az érzelmekkel való szembesüléstől és visszafordul. Én ekkor nem kényszeríthetem, finoman terelgetem, de nem döntök más helyett. Azt próbálom tudatosítani a hozzám fordulókban, hogy ők választanak, ők döntenek. Lehet valami mellett dönteni, és valami ellen, minden esetben ez történik, még akkor is, ha azt gondoljuk, hogy nem döntünk.
Minden élethelyzetben van legalább két választási lehetőségünk, csak stressz helyzetben ezt nem érzékeljük, nem látjuk át. De ez illúzió, mindig van választásunk, de amikor az ember nem dönt, akkor is dönt csak akkor arról, hogy nem vállal felelősséget. De tulajdonképpen ez is egy döntés, hogy nem nyúlunk bele az adott dologba, hagyjuk, hogy menjen minden a régiben vagy a maga útján. A kineziológia kulcsmondata szerintem az, hogy mindig van választási lehetőséged. Nekem az a célom, hogy az oldások után az emberekben ez tudatosuljon, és merjenek dönteni. Fontos gondolat: „…ha nem változtatunk, nem is változik semmi”.

– Erősen racionális világban élünk, sokan közülünk „csak” a tudományban hisznek. Már hallottam olyan véleményt is, hogy a természetgyógyászat így a kineziológia is „boszorkányság”. Ha érvelned kellene a kineziológia eredményessége és hatékonysága mellett, hogyan tennéd?
– Én azt gondolom, hogy aki túl sokat tanult ahhoz, hogy megszerezzen egy bizonyos tudást, az sokszor nehezen fogad be egy olyan új rendszert, amit nem ismer és nem szán rá időt, hogy megértse. De attól, mert valamit nem ismerünk, attól az a dolog működik, és így van ez akkor is, ha nem értjük, hogyan működik, de attól az még eredményes.
Tőlünk nyugatra léteznek olyan kórházak, melyekben az alternatív orvoslás és a nyugati orvoslás együttműködik. Hiszen olyan nem létezik, hogy az embernek csak a teste betegszik meg. A test a lélek és a szellem más-más dimenziója az egyénnek, külön nem képes működni. Külföldön orvosok, agykutatók együtt dolgoznak a kineziológusokkal. Ausztriában pedig az egészségbiztosító támogatja a kineziológiai kezeléseket.
Tetszik, vagy nem tetszik az ember, az univerzum, egyáltalán az élet organikus, holisztikus természetű, nem pedig lineáris. Emiatt lineáris-racionális-bal agyféltekés működéssel képtelenség is befogadni. Akkor tudunk hatékonyak, lenni, hogyha az elemző gondolkodásunk mellett a szintetizáló működésmódot is használjuk. Vagyis a siker titka a két agyfélteke harmonikus együttműködése, az egész rendszer integrációja. Az alternatív gyógymódok ezt a szintetizáló szerepet játsszák az egészségmegőrzésben.
Gyenese Andrea


A postás mindig bölcsességet hoz... - videó


Van, ami nem kerül pénzbe, mégis jobban érezzük magunkat tőle. Szőke Tibor szabadidejében napi egy órát tölt azzal, hogy saját életbölcseleteit papírra veti majd másnap kézbesítés közben megajándékozza velük ügyfeleit. Így nemcsak saját maga számára teszi szórakoztatóbbá a munkáját, hanem másoknak is örömet szerez vele. Engem is várt már a munkahelyi levélszekrényemben kis cetli rajta egy üzenet, amely rögtön mosolyra fakasztott és szebbé varázsolta a napomat. Remélem, még sok-sok pécsihez eljutnak Tibor szívet melengető üzenetei.

A videó az alábbi linken megtekinthető: