"Hálás vagyok a létezésnek, hogy nőként élhetek"
Mármarosi Melinda kérdésével
kezdjük:- Élsportolóként, hogyan tudtad összeegyeztetni a családi
életedet, a mindennapos elfoglaltsággal és utazással járó sporttal?
Törökországban turázott a csapatunk,
amikor egy banketten az egyik török játékos megkérdezte tőlem: - Neked
családod van, és a férjed megengedi neked, hogy kosárlabdázz? Nagyon
elcsodálkoztam, hogy ami nekem természetes volt, az egy másik kultúrában
elképzelhetetlen. Ha elutaztam a csapattal, én tudtam a munkára
összpontositani, mert tudtam, hogy otthon minden rendben van.
-Amikor vezető beosztású nőkkel
készítettem interjút majd mindegyikük azt mesélte, hogy csak úgy tudta a
karrierjét működtetni, hogy a férje segített neki a házi munkában és a
gyermeknevelésben. Nálatok hogyan működött a családi munkamegosztás?
A családi munkamegosztás nagyon egyszerű
volt nálunk, ugyanis a férjem megoldotta, hogy jóllakott mosolygós
kisgyerek, rend, és tele hűtő várt otthon. Igy a szabadidő óráit együtt
tudtuk tölteni. Mikor édesanya lettem, ugy gondoltam abbahagyom az
élsportot. A párom biztatott, hogy csináljam tovább, hiszen még sok
siker vár rám. Hálás vagyok Neki ezért, mert valóban igy lett.
- Melinda kérdése kapcsán egy mondás
jutott eszembe: "Mi nők, megszereztük magunknak a végkimerüléshez való
jogot." Te mit gondolsz erről, nem esünk, túlzásba manapság? Gndolok
itt arra, hogy sok nő: gyermeket nevel, háztartási munkát végez, és még
dolgozik is. Valóban jó ez nekünk nőknek?
-Ha egy családanya sikeres a munkájában,
az sok energiájába kerül. Ami marad azt a gyermekére és a párjára
igyekszik forditani. Ezért igen szerencsés ha harmónikus párkapcsolatban
él az ember, ahol megbecsülik. Mikor 33 évesen abbahagytam az
élsportot, annak egy oka volt. Egyik este, mikor a kisfiam lefeküdt
aludni, megkérdeztem Tőle, mi az ami a legnagyobb örömet okozza Neki.
Felült az ágyában, belenézett a szemembe és azt mondta. - Anya! Én annak
örülök a legjobban amikor hazajössz. Akkor este eldöntöttem, hogy
változtatok, és nagyon jó döntés volt! Nagyon hálás vagyok hogy jelen
lehettem a gyermekeim mindennapjaiban. Így feltöltödve a szeretet
energiáival, sokkal könnyebb dolgozni, mindennapos feladatainknak eleget
tenni.
| (A galéria megtekintéséhez kattintson a képre!) |
-Egyszer hallottalak a sikerről
beszélni és nagyon tetszett az a hozzáállás, amit képviseltél.
Elmesélnéd az olvasóknak is, hogy, mit gondolsz a sikerről és a
sikertelenségről, és arról, hogy mi különbözteti meg - szerinted -
azokat az embereket, akik sikerre visznek valamit azoktól, akik
panaszkodnak?
-Hálás vagyok a sorsnak, hogy
megélhettem sportpályafutásom során csodás sikereket. A sikernek meg
kell fizetni az árát! Nem adják ingyen, és nem szerencse kérdése. 18
évesen Varga Ferenc mesteredző inditott a siker utján. Elmondom hogyan.
Közölte velem, hogy ő NB I-es játékost csinál belőlem ha akarom. Naná
hogy akartam! Azt kérdezte vállalod? Csillogó szemmel mondtam igent.
Rendben! Akkor taknyodon nyáladon,véreden fogsz kúszni, mászni a
pályán.........ezt is vállalod? Erre is egy nagy igen volt a válaszom.
Szavatartó ember volt a mester, .és egy idő mulva azt vettük észre, hogy
már nem két ember ül mérkőzésen a lelátón - az egyik drága nagymamám
volt - hanem megtelnek a szektorok. Az embereknek tetszett az amit a
pályán láttak. Küzdöttünk, harcoltunk, és soha nem adtuk fel!! Keményen
megdolgoztunk a sikerért, az emberek elismeréséért. Egyre több ember
köszönt, és mosolygott ránk az utcán. Bajnoki aranyérmes, Rátgéber Laci
vezénylete alatt lettem. Az ő mottója a következő volt: Harcolj mint egy
katona, Dolgozz mint egy bányász, Viselkedj úgy mint egy hercegnő. A
hibázástól való félelem sok embert visszatart, attól hogy sikeres
legyen, pedig csak a hibáinkból tanulunk! Javitsuk ki azokat, és ami nem
megy azt gyakoroljuk. Ez a hozzáállás előrevisz. Számtalan kudarcot is
megéltem, és a közönség mégis állva tapsolt, mert látta, hogy mindent
megtettünk a győzelemért. Emelt fővel hagytuk el a pályát, és a
következő edzéseken a hibák kijavitásán dolgoztunk. Ha valaki sikeres
akar lenni, legyen egy célja, és szenvedélyesen, olthatatlan vággyal
dolgozzon érte.
- Élsportoló voltál, annyira
sikeres, hogy a mai napig megismernek a szurkolók az utcán -
nosztalgiázzunk kicsit. Hogy emlékszel vissza a kosárlabdás évekre,
milyen érzés 5000 ember előtt játszani, mi az, amit sosem fogsz
elfelejteni?
-Az a siker amit hosszú évekkel ezelőtt
elértem egy csodás csapattal, a mai napig áldásként kiséri az életemet.
Egy esős kedd este párommal álltam a buszmegállóban, és arról
beszélgettünk, hogyan lehetnék sikeres a vállalkozásomban.
Megfogalmaztam, hogy már nagyon vágyom a sikerre. Alig hogy kimondtam, a
semmiből a szakadó esőből elénk ugrott egy fiatalember, a nevemet
skandálta, ahogy fénykoromban a B közép. A következő pillanatban már ott
sem volt. Hogy honnan jött, ki volt....nem tudom. Talán egy égi segitő
próbált hitet adni. Ott álltam ledöbbenve, könnyeimmel küszködve,
boldogan.Hány embernek adatik ez meg? Milyen megtiszteltetés volt
kifutni a pályára, a csodás pécsi Közönség elé! Mikor ezer torokból
szólt a biztatás!Ezt az érzést hordozom magammal, hogy bármikor
elővegyem a kincsesládámból.
-Mi történt veled az óta mióta visszavonultál? Mi tölti ki az életed, a hétköznapjaid?
-Miután visszavonultam, vállalkozók
lettünk a férjemmel. 2002-ben megszületett második gyermekünk Attila.
Miután kibabáztam magam,sok mindennel foglalkoztam. Jelenleg a világ
egyik legjobb hálózatépitő csapatában vagyok, csak tőlem függ, hogy
mikor lépek pályára.
-Az interjúsorozatban mindenkitől megkérdezem, miért szeret nő lenni, miért örül, hogy nőnek született. Te mit gondolsz erről?
-Jól érzem magama bőrömben, ha lehet igy
mondani. Hálás vagyok a létezésnek, hogy nőként élhetek, mert igy
megélhettem az anyaság szépségeit, fiatal nőként sikeres, átlagon felüli
életet élhettem, párkapcsolatomban kiteljesedhettem. Terveim vannak ,
álmaim, és új céljaim. Szeretek annyi melegitőben eltöltött év után
csinosan, nőiesen öltözködni. Imádok főzni, virágot ülteni, szeretem ha
jó a frizurám, szeretek edzeni - naná azért, hogy jól nézzek ki! -
egyszóval szeretem a nőiségemet úgy ahogy van! Az hogy mostani életemben
nőként élhetek, az nem véletlen és ha már igy alakult, hozzuk ki belőle
a legjobbat!
-És végül kitől kérdeznél és mit?
-Füsti Molnár Évától: Keke, most melyik életed éled?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése