Női szemmel a világ 6.- interjú Balatinecz Mártával

"Egy nő semmivel nem kevesebb, mint egy férfi, de gyengédebb, nagyobb szíve van és toleránsabb"

Folytatjuk interjúsorozatunk, melyben pécsi nőkkel beszélgetek a hétköznapjaikról. Arról, hogyan zsonglőrködnek 8 karú Síva Isten módjára az idejükkel; mi az, ami segít nekik talpra állni, ha elesnek. Azaz, hogyan gondolkodnak, éreznek és léteznek a 21. században, Pécsett, Magyarországon a nők...

Füsti Molnár Éva kérdése: Tervez- e esetleg önálló estet?

-Kekének azt válaszolom, hogy őszre tervezek koncertet és Őt biztosan meg fogom hívni. Kedves, hogy ilyen szépeket írt rólam, Én is nagyra becsülöm, az Ő müvészetét. Számomra mindig hiteles a színpadon mindent elhiszek neki, őszinte a játéka, nem pózol, nincsenek ismételt mozdulatai, amire azt mondanám ezt már láttam.

-Kulka János és számos, mára "befutott" színész vagy énekes magántanára volt, gazdag, élményekkel teli életút áll Ön mögött. Melyik tanítványára emlékszik vissza a legszívesebben? Volt kedvenc?

Természetesen volt kedvencem és van is, hiszen még mindig tanítok a kaposvári színész karon, ahol nem könnyű, mert sokan készületlenül jönnek, de mindig vannak tehetségesek.

Nagyon szivesen emlékszem vissza Vojtko Ágnesre, aki érettségi évében Japánban énekversenyt nyert, egyenes útja volt az Akadémiára, aa a Dallas-i egyetemen tanít. Dr. Benke Józsefet 15 évig tanítottam, nem tudta eldönteni énekes vagy jogász szeretne lenni, mert mindkettőt szerette. Ma a Jogi Egyetem adjunktusa, a Táblabíróságon dolgozik és templomokban énekel. Meggyesi Schwarz Lucia nálam érettségizett, befutott énekes lett.Tótpál Szilvia, aki szintén énekes lett, Lengyel Klaudia aki Bécsben zeneóvodát vezet és énekel is.

Tanítottam színészeket is. Szivesen emlékszem vissza Tihanyi T.Csabára - Barátok közt Lacija -  és feleségére Lesznyák Katira aki a pécsi szinház primadonnája volt, vagy Kovács Etelére, akivel ráadásul együtt énekeltem a Parasztbecsületben, azóta is maminak hív.

Sorolhatnám tovább, de nem véletlenül, Kulka Jánost hagytam a végére. Büszkeség tölt el ha arra gondolok 6 évig tanítottam. Nagyon szeretett énekelni, talán ezért is kapcsolatunk más volt mint egy szokásos mester - tanítvány viszony. Szerettük egymásban a szépet: Ő az Én hangomat, Én az Ő érzékeny művészi lelkét és az intellektusát. Sokat duetteztünk órán, amit aztán megmutattunk a közönségnek is és közös esteket rendeztünk. Nőtt a rajongásunk egymás iránt, ami ma már örök barátság.

-Vágyott arra, hogy, ismert énekesnő legyen?

Csak arra vágytam, hogy ismert énekes legyek, ami majdnem sikerült. Szépen indult a karrierem, szinházban énekeltem 6 évig, de idővel csak ígéreteket kaptam és ott hagytam a színházat. Aztán sokkal később visszahivtak a Parasztbecsületre, illetve ott volt nekem az Oratórium éneklés, igazi nagyokkal énekeltem, mint például Réti József, aki tanárom is volt.

Az a karmester - aki pécs zenei életének ura volt  - szíven szúrt és kettétörte a pályám: egy csúnya nézeteltérés kapcsán kijelentette a Filharmoniában többet nem énekelhetek zenekarral. El akartam menni Pécsröl, de megfenyegetett, mindenhova elér a keze. Közben feketelistás is voltam - valószinű általa kerültem fel - csak mikor Vietnámból hazatértünk, vettek le a pártbozottságiak a listáról.

Fönt és lent is voltam, de mindig kárpótolt az élet.

-Ezek szerint ha valaki énektanár lesz ,az azért van, mert nem sikerül a szóló karrier vagy eleve a tanítás is vonzza? Ön, hogyan élte meg?

Már főiskolás koromban is tanítottam, nem menekülés volt a tanítás, mindig a miértek érdekeltek. Miért nem tudom megcsinálni az éneklésben amit szeretnék, miért így tudom és nem jobban, stb.. Ezek állandó kérdések és az okát nehéz megtalálni, de csak így érhető el a jó technika, ami nélkül az érzelmek nem igaziak. Nem szerettem azokat az énektanárokat akik azt mondták majd megjön. De nekem most kell!

Talán ezért is érdekelt a foniátria, orvos barátommal sokat beszélgettünk arról, hogy ők nem mindent tudnak a hangrol csak amit látnak, de a funkcionális működést nem ismerik. Beleástam magam a foniátriába és megkaptam a választ a miértekre. Aztán a Fül-Orr -Gége klinikán foniáter lettem, 25 évet dolgoztam ott. Nagy szükség volt a munkámra és sok embernek segítettem a hangja gyógyításában.

1991-ben kiköltöztem Lahtiba, Finországba, az ottani színház hívott meg énekmesternek. 30 színésszel dolgoztam, énekeltem, sőt még a szilveszteri műsort is nekem kellett szinpadra állitani, ez benne volt a szerződésemben. Mellette iskolában tanítottam éneket, zongorát és magyar nyelvet. Életem gyönyörű évei voltak, rengeteg barátot kaptam, ezek a barátságok ma is élnek. Miután haza jöttem még 20 évig jártam vissza évi rendszerességgelkurzusokat tartani Lahtiba a Nyári Egyetemen, Hyvinkaaben a Zenei opisto - iskola - meghívására.

-A megasztár, az x faktor és sok tehetség kutató hemzseg az ígéretes jelöltektől. Mégis, min múlik - Ön szerint - , hogy valakiből "sztár" lesz-e? Úgy tűnik hangi adottsága rengeteg embernek van, de mi az a plusz ami híressé tesz valakit?

Az a plusz: a személyiség, a munka iránti alázat,  technikai tudás és a kritika elfogadása. A sztárságot lehet "csinálni" is, de nem érdemes,  mert állandó kapaszkodás és mások akaratától függni nem jó dolog. A sikert meg kell alapozni, hogy össze ne dőljön.

-Mit gondol abban, ahogy az élete alakult, szerepet játszott az, hogy Nő? Gondolok itt arra, hogy esetleg nehezebb dolga volt a szakmában, jobban meg kellett dolgozni a sikerért - vagy az is lehet, hogy nem. Ön, mit tapasztalt?

Nem volt könnyű! Bizonyítottam, bizonyítottam, bizonyítottam. 10 évig a Tanárképző Főiskolán tanítottam, ott sose kaptam jutalmat mert egyedülállónak minek a pénz?- gondolták. A Filharmóniában ugyanezt kérdezték: mit csinálsz te a pénzzel? Nem tudták, egyedül sokkal nehezebb mindent fizetni. Ha a nevem mellett ott lett volna a "né" és mögöttem egy férfi, sokkal könnyebb lett volna. A fenyegetéseket sem merték volna megtenni...

-Miért jó manapság Nőnek lenni? Ön - visszatekintve az életére - miért örül, hogy Nőnek született?

-Örülök, hogy egyedülálló nőként sikereket értem el és nem dőltem össze a nehézségek alatt, hogy szinte ugyanazt meg tudtam teremteni, amit mások ketten érnek el. Egy nő semmivel nem kevesebb, mint egy férfi, de gyengédebb, nagyobb szive van és toleránsabb. A hosszú élet titka a jó légzés és az, hogy minden nap tedd meg, amit megtehetsz!

-Ki az a pécsi Nő, akinek feltenne egy kérdést és mi lenne az?

A staféta botot szeretném átadni: Ferlingné Dékány Hildának. És azt kérdezném: honnan ez a nagy életerő és vidámság ami őt jellemzi? Az érdeklődése, szinte minden iránt - mindig meglep- és, hogy mindenre van ideje, na az még egy művészet!